Kedves testvéreim az Úr jézus Krisztusban! Jól tudjuk, hogy testünk nagy része víz és szükségünk van a vízre ahhoz, hogy ki ne száradjunk, hogy életben maradjunk. Víz nélkül a szervezet nem működik megfelelően, és ha nem látjuk el a szükséges mennyiséggel, akkor romlik az egészségi állapot és a halál fenyeget. Nem mosódnak át a vesék, besűrűsödik a vér. Szédülés, koncentrációzavar léphet fel. Vízhiány jele lehet a szorongás, a fejfájás, fáradtság is, a kimerültség érzése. A szervezet méregtelenítéséhez is szükség van a vízre. Megfázás esetén is azt szoktuk tanácsolni, hogy a beteg igyon sok folyadékot. A szakemberek is folyamatosan felhívják a figyelmünket a megfelelő folyadékpótlásra. Az életben maradásunk egyik feltétele a víz. E nélkül halálra vagyunk ítélve. Nélküle nincs élet. A víz fel is üdít. Jézus a kereszten haldoklik. Meggyötört teste szomjazik. Nem csoda mindazok után, amiken keresztülment. Természtes ez az érzés. Szomjazom. – mondja. Ez a mondata testi szenvedése mellett másra is utal. Az Ő célja mindig az volt, hogy a Mennyei Atya akaratát, tervét véghezvigye, megvalósítsa. Jézus ezek után tudva, hogy már minden elvégeztetett, hogy beteljesedjék az Írás, így szólt: „Szomjazom.” Vágya, hogy a végsőkig engedelmes legyen, hogy beteljesedjen mindaz, amit az Atya eltervezett, ami Felőle meg volt írva. Ételembe mérget tettek, szomjúságomban ecettel itattak (Zsolt 69, 22). – olvassuk a zsoltárban. Volt ott egy ecettel tele edény. Egy szivacsot ecettel megtöltve izsópra tűztek, és odatartották a szájához.- írja az evangélista a történet folytatásában. Jézus beteljesítette az Írást. Minden teljesült, ami meg volt írva, és a rábízott munkát tökéletesen elvégezte. Az Atya terve, hogy az embernek testi-lelki, teljes szabadulást szerezzen minden nyomorúságból, amit a bűnnel magára hozott. Jézust ezt megvalósította. Szenvedése, halála, feltámadása a mi helyreállításunkat szolgálta. Egészségünk, életünk visszaadását. Jézus a kereszten szenvedett testében-lelkében. Szomjazott, hogy utána minket megelégíthessen, hogy a mi szomjunkat elvegye, szükségeinket betöltse. Az Atya tervét megvalósította, tökéletesen engedelmes volt mindhalálig. Mindenkor az Atya akaratát kereste és cselekedte, bűneink súlyát, következményeit, azok nyomorúságát, büntetését elhordozta, hogy mi szabadok legyünk, életre jussunk, bővelkedő életünk legyen. Ne kelljen nélkülöznünk, legyen mindig támaszunk, segítségünk, reménységünk, biztosak legyünk az Isten állandó jelenlétében, meg nem szűnő szeretetében. Ő nélkülözött, hogy mi bővelkedjünk. Ő engedelmesen szenvedett, hogy nekünk kapaszkodónk, gyógyítónk, megtartónk legyen. Nem kell örökké szenvednünk, nem kell örökre meghalnunk. Élhetünk. Gyógyulhatunk. Virágozhat a mi életünk. Élettel teljesek lehetünk, nem kell kiszáradt földnek lennünk. Biztos mindnyájan éreztük már azt, hogy milyen rossz szomjasnak lenni. Mennyire vágyjuk a tikkasztó melegben hosszú idő után azt, hogy vízhez jussunk. Milyen jó aztán csak inni, inni mindaddig, amíg fel nem frissülünk, míg szűnik a szomjunk, megelégíttetünk. S milyen rossz hatása van annak, ha szervezetünk nem kap vizet, megfelelő mennyiségű folyadékot. Én már tapasztaltam, hogy olyankor elkezd fájni a fejem, vagy esetleg szédülni kezdek. Főleg utazások alkalmával mindig figyelnem kell arra, hogy eleget igyak, ha szeretném ezeket elkerülni, s szeretném jól érezni magam. Szeretném, hogy rendben legyen a szervezetem, a vízháztartásom. De nem csak a testi szomjúság létezik, tudjuk. Van lelki szomjúság is. Lelkünk is szeretne élni, friss, üde maradni, zöldellni. Igazán élni, élettel teli lenni. Jól működni. Erre vágyunk. Igazi örömre, boldogságra, szeretetre, békességre, megelégedettségre. Vágyunk az elfogadásra, megbocsátásra, figyelemre, gondoskodásra. Olyan sok mindenre szomjazunk. Ezeknek szükségét mindenki érzi és próbálja is ezeket betölteni. Keresi a forrást, ahol megelégülhet. Vannak világi források, ahol az ember próbálja oltani a szomját, de előbb-utóbb rájön, hogy ezek nem segítenek. Pillanatnyi felfrissülést szerezhetnek, de hosszútávon nem tartanak életben. Az ember sokszor anyagi dolgoktól, emberektől várja lelki szomjúsága csillapítását, lelki szükségei betöltését. Ha lesz elég pénzem és mindent meg tudok majd venni, amit szeretnék, boldog leszek. Vágyjuk a másik ember szeretetét, elfogadását. Próbálunk megfelelni az embereknek, kényük-kedvük szerint cselekedni, hogy befogadjanak, elfogadjanak, mert szükségünk van a szeretetre, vagy éppen szeretnénk biztosítani a jövőnket. Boldogságom kulcsa, forrása a családom. Ha ők nincsenek, minden értelmét veszti. Kiteljesedek, boldog leszek, ha elérem az életben kitűzött céljaimat – mindegy milyen eszközökkel. Várjuk a békességet, a feszültségoldást különféle szerektől. Vagy éppen haragot tartok, ha épp megbántottak – így töltve be azt a szükségemet, hogy fontosnak, értékesnek érezzem magam; hogy számítok. Lehet, hogy a tiszteletet szomjazom, s különféle erőszakos eszközökkel próbálom azt kivívni. Együttérzésre vágyom. Sok minden után szomjazhatunk, de szomjunkat, csak az Úr tudja igazán oltani. Mert a Vele való közösségben kapjuk meg azt, amire vágyunk: ő az, aki feltétel nélkül szeret, aki meg tud nyugtatni, békességet ad, megvigasztal, aki számára értékes, fontos vagy oly annyira, hogy életét adta érted a kereszten. Ő tud elvehetetlen örömöt adni, megcselekedni azt, hogy minden nehézség, próba ellenére el ne csüggedj, hanem örülj, mert Ő melletted van, mert mindenen átsegít, mert örök életet készített neked. Ő az élet forrása. Ő adja meg számodra ingyen, kegyelemből az örök életet, ami után mindenki vágyódik. Ő tud megelégedetté tenni. Tud hálás, elégedett szívet adni. Ő gondoskodik rólad. Reményt ad. Bíztat. Erőt ad. Felüdít. Megnyugtat. Éltet. Méregtelenít. Elveszi szívedből azt, ami kárt okoz benned, ami mérgez: a haragot, irigységet, félelmet, fösvénységet, kétszínűséget stb. Vele helyesen látod magad. Általa szükségeid betöltetnek, mellette megkapod azt, amire igazán szükséged van. Vele élsz! Igazán. Vele, az Ő Lelke által jól funkcionálsz. Ő gondoskodik a te életedről, egészségedről. Ő az élet, az öröm, a gazdagság, a szeretet igazi forrása. Ő tudja adni mindezt és akarja adni minden szomjazónak. Jézus azt mondja: ha valaki szomjazik, jöjjön hozzám és igyék. Aki hisz énbennem, ahogy az Írás mondta, annak belsejéből élő víz folyamai ömlenek. Ezt pedig a Lélekről mondta. Aki abból a vízből iszik, amelyet én adok neki, soha többé meg nem szomjazik, mert örök életre buzgó víz forrásává lesz benne. Jézus az élet forrása. Aki szomjazik, menjen Hozzá. Ő adja magát, az Ő Szentlelkét a szomjazónak. Az Isten Lelke megerősít, talpra állít, elvehetetlen öröm részesévé tesz, megvigasztal, békességet ad, vezet az örök élet felé vezető úton. Megerősíti az örök életbe vetett hitünket. Isten nélkül szomjunk nem szűnik. Rá van szükségünk. Valójában utána vágyunk, mert tőle szakadtunk el a bűneset kapcsán. Addig, míg mellette voltunk minden rendben volt. Az élettel voltunk közösségben. Szükségeink állandóan be voltak töltve. Csak miután elszakadtunk tőle, jött a hiány. A szomjúság. A szomjúság az igazi élet, a boldog, teljes élet után. A zsoltáros is Isten után eped. Ahogyan a szarvas kívánkozik a folyóvízhez, úgy kívánkozik a lelkem hozzád, Istenem. Isten után szomjazik lelkem, az élő Isten után. Mi is őt óhajtjuk tudva, vagy tudattalanul. Rá van szükségünk, és milyen csodálatos az, hogy nem vonja meg magát tőlünk, hanem adni akarja magát, a Vele való közösséget. Élhetünk Vele ebben a földi életben és élhetünk Vele odaát. Jöjjünk az Úrhoz, kérjük Lelkét, az éltető vizet. Legyen Ő az, Aki méregtelenít bennünket, Aki felfrissít a földi vándorúton, Aki megelevenít, életben tart, erőt ad a mindennapok harcaihoz, Aki segítségünkre van abban, hogy megfelelően működjünk, rendben legyünk, Jézus szeretetével, erejével éljünk. Mindenre, életed dolgaira Istennél van a megoldás. Jöjj hozzá hiányaiddal, szükségeiddel, szomjúságoddal, kérd életadó, életet munkáló, fenntartó, megtartó erejét! Keresd a vele való kapcsolatot imádságban, elcsendesedésben. Meríts Belőle! Töltekezz be Vele! Ámen.