GYŐR-SZABADHEGYI
REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG
Hitvallásunk
Heidelbergi Káté
A Heidelbergi Káté a református egyház alapvető hittételeit tartalmazza. Szerzői Zacharias Ursinus és Caspar Olevianus, református hittudósok, akiket III. Frigyes pfalzi választófejedelem azzal bízott meg, hogy a Biblia alapján írjanak olyan népkönyvet, amelyből minden református hívő tisztán és igazán megismerheti a keresztyén vallást. A káté rövid idővel 1563-as kiadása után magyar nyelvterületen is ismerté vált.
Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában,
mennynek és földnek teremtőjében.
És Jézus Krisztusban,
az Ő egyszülött Fiában, a mi Urunkban,
aki fogantatott Szentlélektől,
született Szűz Máriától,
szenvedett Poncius Pilátus alatt,
megfeszítették, meghalt és eltemették.
Alászállt a poklokra,
harmadnapon feltámadt a halottak közül,
fölment a mennybe,
ott ül a mindenható Atya Isten jobbján,
onnan jön el ítélni élőket és holtakat.
Hiszek Szentlélekben.
Hiszem az egyetemes anyaszentegyházat,
a szentek közösségét,
a bűnök bocsánatát,
a test feltámadását
és az örök életet.
Ámen."
Második Helvét Hitvallás
A Második Helvét Hitvallás – a Heidelbergi Kátéval együtt – a Magyar Református Egyház minden gyülekezetében elfogadott hitvallási irat, amely a Szentírás alapján álló református keresztyén hitünknek szabatos, pontos kifejezése. A Hitvallást Bullinger Henrik írta 1562-ben, és mint a svájci protestáns városok és kantonok közös hitvallását tette közzé 1566-ban. A magyar református lelkipásztorok az 1567. évi debreceni zsinaton sajátjukként elfogadták. Magyar nyelvű fordítása (Szenczi Csene Péter) 1616-ban jelent meg. Mai magyar nyelvű fordítását Buzogány Dezső készítette, a Magyar Református Egyház 2017. június 24-i ünnepi zsinati ülésén fogadta el.
A három "Sola"
és a "Solus"
sola gratia
"Egyedül kegyelemből"
Az üdvösség egyedül Isten ajándéka: az ő szeretetéből fakadó döntése volt, hogy megkegyelmezzen a tőle elfordult, magát kárhozatba taszító emberen, és megcselekedje a megváltás művét Jézus Krisztus kereszthalálában és feltámadásában. Nincs egyetlen tett, cselekedet sem, ami képes lenne felvenni a versenyt Jézus Krisztus Művével. Az, hogy az így újjáteremtett élet elérhető, egyedül Isten kegyelme. Az, hogy az ember így igazként állhat Isten előtt, Isten kegyelme.
Rm 6, 23; Ef 2, 8;
sola FIDE
"Egyedül hit által"
Az Istennek ezt az ajándékát csak hit által lehet elfogadni. Egyszerű gesztus, a hit és bizalom gesztusa: "csak" el kell fogadni, hogy az én életem ura és megváltója Jézus Krisztus, akiben maga Isten hajolt le hozzám, hogy megmentse életemet a pusztulástól. Isten előtti igazságom csak ő maga, és sem magamban, sem máshol üdvösséget találni nem kell és nem lehet. Jó cselekedeteink nem bírnak elég erővel ahhoz, hogy az üdvösség a miénk legyen. Ám a jó cselekedetek annak az új életnek jelei, hogy az üdvösséget elfogadtuk.
ApCsel 26, 18; Rm 3, 22. 28; 5, 1; Ef 2, 8;
sola scriptura
"Egyedül a Szentírás"
Az igaz hithez szükséges kijelentést a Szentírásba foglalták. Egyedül a Szentírásból ismerjük meg igazán Istent és az ő reánk vonatkozó akaratát. Ezért miközben Isten Szentlelke vezet engem döntéseimben és cselekedeteimben, a Szentírás mércét, bátorítást és biztos alapot ad. Jóllehet Isten Szentlelke vezérel minket cselekedeteinkben (ha imádságos szívvel állunk előtte), ebben a világban még ki vagyunk téve a tévedés lehetőségének:
tévedhetünk és becsaphatók vagyunk. Ezért gondoskodott az Úr a Szentírásról mint zsinórmértékről.
Máté 5, 17-18; 2 Tim 3, 15-16;
2 Péter 3, 15-16;
SOLUS CHRISTUS
Egyedül Krisztus
Egyedül Jézus Krisztus a közbenjáró és közvetítő Isten és ember között. Nincs más, aki által üdvösségünk lenne, nincs más, aki által visszatérhetünk az Atyához. Egyedül Jézus a Krisztus, Istennek megígért Felkentje (Krisztus=Felkent) azaz általa rendelt Király, Főpap és Próféta. Az Ő egyszeri és megismételhetetlen kereszthalála és feltámadása az újjáteremtés alapja és forrása. Egyedül övé a dicsőség, egyedül Ő az Úr!
1 Tim 2, 5; Zsid 1; Zsid 9, 15
