Ha a Győr-Szabadhegyi gyülekezet múltjáról beszélünk, akkor önkéntelenül is a Győri Gyülekezet történetéről, múltjáról szót kell ejtenünk. Tudni illik a Szabadhegyi Gyülekezet, egyházközség 2014. január 1-vel vált önálló gyülekezetté. A szabadhegyi gyülekezet az 1920-as évekig a Győri gyülekezet leányegyházközsége, miután Szabadhegy település Győr városrésze lett, így a leányegyház községjogi státusza megszűnt és teljesen eggyé vált a városi gyülekezettel. ​ Szabadhegy – mint tudjuk és említettem- önálló település volt. Némi szabad nemesi jogokkal – innen is az elnevezése. Egy hosszú utcás falu a várostól délre, melynek lakosai mezőgazdaságból éltek. Szabadhegy Árpádkori település. Az Árpádok korában a királyi szőlőművesek és vincellérek lakhelye volt. Szentmihálynak vagy Szöllösnek is nevezték. 1670-ből szőlősgazdák neve van feljegyezve hegykönyvben, tehát lakták. A török többször is elpusztította, de mindig újjátelepült. Először 1529-ben pusztítják el a környező falvakkal együtt, majd 1594-ben is, amikor a törökök Győr várát és városát is elfoglalták. A közbenső időszakban terjed el a városban és a hozzá közel eső falvakban, így Szabadhegyen is a reformáció. Ez az időszak 1542-52 közötti évek. Győr városának a lakossága ekkor 40%-a volt magyar, a környező falvak magyar faluk (kivéve Szentivánt, az később népesül be). A városban így külön kell választani a reformáció magyar és német voltát. Szabadhegyről annyit tudunk, hogy – mivel templom nem volt – bejártak istentiszteletre a belvárosi templomba, melyet 1570 körül vettek birtokba, majd a növekvő gyülekezet 1589-től egy másik templomot is használ – ami a mai Liszt Ferenc utca 13. szám alatt állt. A székesegyház maradt meg a katolikusoknak. Egyébként, hogy a környék és főként a város mennyire vált protestánssá, Kutassy Ferenc katolikus püspök levele mutatja, melyet 1592 körül írt Rómába, hogy Győrött 600 tűzhely van, melyeknek lakói mind protestánsok. A városban, 1590-92 években a helvét irány kerekedett felül és színvonalas iskolát tartottak fenn. Itt tanul 1586-ban Szenczi Molnár Albert is. A lelkész ekkor Sibolti Demeter, aki Szenczi apjának barátja volt és felkarolja a fiút. Szenczi feljegyzi róla, hogy „Jóságosan pártomat fogta, az ő magyar írásait szorgalmasan olvastam, prédikációit figyelmesen hallgattam.” ​ 1594-ben a török elfoglalja a várost, sokan elmenekülnek, az itthon maradottakat pedig megtizedelte a török, sokakat fogságba hurcoltak. A törököt 1596. március 29-én űzték ki Győrből. Innentől kezdve mind Győr, mind a környező faluk protestáns életlehetősége romlott. A templomot a városban nem kapták vissza. A vallási életet a Bécsi békéből adódóan biztosította a császár, de a lelkész nem lakhatott a városban. 1608-ban Mátyás főherceg az új katolikus püspökkel és a várkapitánnyal együtt végleg ki is tiltják a protestáns lelkészt a belváros területéről. Ugyanis Győr városát Nagyszombat mellett szintén az ellenreformáció központjává kívánták szervezni. 1613-ban építenek Pataházán majd fel templomot a protestánsok, parokiális házat. Ezt 1633-ban elveszik. Később a fennálló törvények (Bécsi béke), amelyek a végvári katonáknak engedélyezik a szabad vallásgyakorlatot. Az 1647. évi IX. tc.- ben ki is mondták, hogy Győr véghelyen, az Újvárosban, megengedik a vallásgyakorlást és templomot építhetnek. Ez évben, 1647-ben válik szét az evangélikus és református egyház Győrben, bár a következő évben még közös költségen épült fel az új templom. Két parókia is épült illetve létesült. Először az evangélikusok, majd a reformátusok iskolája is felépült. De tudjuk közben már, az országban folyik az erőszakos templomfoglalás. 1647-1681 között mintegy 900 templomot foglalnak el. Így köztük lett az Újvárosi templom és iskola is, hisz 1671. augusztus 4-én Komáromi István református lelkészt, ismeretlen nevű rektort, Bognár György evangélikus lelkészt és Ách Mihály evangélikus rektort kiűzik a városból. 1682-ben kezdődött újra a hitélet, magánházaknál. Komáromi István egy-két napot Szabadhegyen húzódik meg, majd Mezőörsre távozik és később Ácson lesz lelkész, ahonnan viszont Pozsonyba idézik, gályarabságot szenvedve, majd kiszabadulva újra Ácson lelkész. Egyébként a győri református egyházhoz ekkor Szabadhegyet is beleértve, 3000 lélek tartozott. Ez abban a korban nagy szám. ​ Közösen a szabadhegyiekkel Újvárosban 1686-ban újra templomot építettek nemesi telken. Ez leég 1713-ban. Újabbat építenek 1734-ben. A gyülekezet erősödik, 1749-ben azonban Mária Terézia parancsát végrehajtják, miszerint a győri ágostai és helvét hitvallásúaknak, eddig is illetéktelenül gyakorolt nyilvános vallásgyakorlatát betiltja. A lelkészek-tanítók magánemberként élhetnek. Templomokat, iskolákat és lakásokat elvették. Győrszemere lett kijelölve a reformátusok, az evangélikusok számára pedig Vadosfa és Felpéc, ahol részt vehettek istentiszteleten, így a szabadhegyiek is. Keresztelést, esketést plébánosok végezték. Szemerén egy bejegyzés van 1778. július 27-én Szabadhegyet illetően, mivel ott született meg egy gyermek – úrvacsoravételre ment az apja (Hegyi Péter és Kovács Anna Ferenc nevű fia). Az árvaság kora a Türelmi rendeletig tartott, amelyet Győrben 1782. január 2-án hirdettek ki. Nagy-Győrhöz leányegyházként csatoltatott 1782-ben Szabadhegy, Révfalu, Pataháza, Nagybajcs, Kisbajcs, Kisbaráti, Ménfő. Több birtokos volt. A Rendelet végrehajtását azonban halogatták 1783 áprilisáig. Ez időre létszámban igencsak megfogyatkoztak a reformátusok. 1782-es adatok szerint Szabadhegy összlakossága 1337 volt. Református született abban az évben 25 fiú és 29 lány, összesen 54. Konfirmált 4 fiú és 8 lány. Temetés volt 10 férfi és 13 nő. Az iskolába 36 fiú és 30 lány járt. Lelkész volt Győrben Bartalos József, tanító pedig Csonka Ferenc. ​ Szabadheggyel, Sziget és Révfalu, Pataháza, Bácsa reformátusaival karöltve – mivel a város által kijelölt telkek nem voltak alkalmasak templomépítésre – 1784. április 13-án megvásárolják a „Vörös Ökör” vendégfogadót, majd ott a telken felépítették a templomot. Ide jártak be a szabadhegyiek is. 1806-ban azonban Szabadhegyen iskola létesül – először bérelt helyen, de elindul külön is az egyházi gyülekezeti élet. Az első ismert tanító Solymossy Gábor nyugalmazott tarjáni lelkész volt. Az evangélikusok is ekkor ide járatták gyermekeiket. Solymossy lelkész után a Pápai Anya Oskolától kérnek tanítót, akinek a fizetését, lakhatását, sőt étkeztetését is vállalják. 1809-ben a Napóleoni megszállás lepusztította Kismegyerrel együtt Szabadhegyet is. A megszállást kiheverve, újra megindul a tanítás Szabadhegyen. Istentiszteletre, úrvacsoravételre azonban változatlanul bejárnak Újvárosba. 1852-ben új iskola létesül, ahol is Tóth Pál tanító 32 református gyermeket tanít. 1859-ben megkísérlik, hogy az evangélikusokkal közös iskolát állítsanak fel, kellő „színvonallal”, ez sajnos nem sikerül. Az evangélikusok 1865-ben külön iskolát építettek maguknak. Ezekben az években Tóth Pál tanít 1874-ig. Majd Győri Miklós, Szászi János 1875-1877-ig, majd Hazai Gábor, utána Szőnyi Sándor 1885-96-ig. Ebben az évben jött Gyenge Imre, utána Rózsás Tibor. Az 1910-es években a gyülekezet létszáma úgy megnövekedett, hogy templomépítés gondolatával foglalkoztak – közben segítették az újvárosi új templom építését, szinte az összes fuvart vállalják az újvárosi templom építésénél, amely 1906-ra elkészül. A leendő szabadhegyi templomra gyűjtött pénzt hadikölcsönbe fektetik, mely elveszett. 1920-ban a győriekkel közös presbitérium elhatározza, hogy Szabadhegyen imaházat létesít. Bizottságot alakítanak 14 főből. A város ekkor harangot ad a szabadhegyieknek, amely ma is használatos. A tervet az új nemzedék valósította meg. 1929-ben új iskolát építenek Tóth András és felesége Csaplár Zsófia által ajándékozott telken. Végh József és felesége szintén az iskola fenntartására földeket adományoz 1932-ben, templomépítésre pedig 300 négyszögöl belterületet. Tárnok Árpád 5000 pengős alapítványt tesz e célra. A gyülekezetrész lelkileg, létszámban újra gyarapodik, de közbejött a háború, majd 1948-ban a kistornyos iskolát államosították a tanítói lakással együtt. Az iskolából óvoda lett, ahol kéthetente tartottak vasárnap istentiszteletet. Közben újra tervezik 1955-56-ban, hogy templomot építenek (Pataky L.). 1958-ban Csapó György el is készíti ingyen a templom terveit. A Hősök tere melletti volt földtulajdonukat akarják visszaszerezni. Ez így ment 1958-ig, amikor is a növekvő gyermeklétszám miatt kinőtték az iskolát. Az év június 12-én dr. György Ernő, a városi tanács vb. titkára és Dömötör József, állami egyházi főelőadó felkereste Pataky László lelkészt azzal az ajánlattal, hogy a város a szabadhegyi református templom és parókia céljaira hajlandó az 1929-ben épült és 1948-ban államosított iskolát és tanítólakást a 494 négyszögöl telekkel együtt visszaadni az egyháznak, ha az új óvodát két héten belül 150 000 Ft-tal támogatja. A becsült érték egyébként 283 000 Ft volt. Ez akkor óriási pénzösszegnek számított. Pataky László és a presbitérium jó néhány tagja házról-házra gyűjtötték össze a pénzt, kölcsönöket is felvéve. Így megvették az épületet, ami tulajdonképpen az övék volt. 1960. december 11-én a tantermekből kialakított templomot Győry Elemér püspök szenteli fel. Azóta rendes gyülekezeti élet folyik ezen a helyen. 1959. május 10-én a presbitériumi gyűlés úgy határozott, hogy megszervezi a győri egyházközség második lelkészi állását, melynek helye Győr, József Attila utca. A tanítói lakást lelkészlakássá alakították át. A várost két parokiális körre osztották. A Kossuth utcai kör a Győr-Hegyeshalmi vasúttól északra, attól délre Nádorváros, Jancsifalu és az épülő déli városrészek József Attila utcához tartoznak. A lelkészi állásra az addig vallásoktató lelkészt, Sáhó Andort hívták illetve választották meg, aki 1980-ig a szabadhegyi rész lelkésze volt. Amikor is Pataky László nyugdíjba vonult a Kossuth utcai körzetből, az ÁEH befolyásolása hatására Sáhó Andort a Kossuth utcai parokiális körzetbe helyezték. Helyére Bátky Miklós Tápszentmiklósi lelkész került, aki választás útján fellendítette a gyülekezeti életet. Zsúfolásig megtelt a kis templom és a leromlott épületeket rendbe tették. Bátky Miklós után került be Bőnyből Bittner Ferenc, aki 1991-ben szintén átkerült a Kossuth utcai parokiális körbe. Az átalakított iskolaterem igazán nem volt templom, és a vágy ott élt továbbra is, hogy igazi templom épüljön. ​ 1988. december 11-én a presbitérium elhatározta, hogy Szabadhegyen új templom épüljön. Varjasi Jenő mérnök, szabadhegyi presbiter állt a templomépítés élére. Hamarosan körlevéllel fordul a környék reformátusaihoz, és kéri a pénzbeli-kétkezi segítségüket. Tervpályázatot írnak ki 1989. április 6-án. A bíráló bizottság – hat pályázat érkezett – Hellenpárt György, Eszes Tibor, Horváth Sándor, Persa András és Tóth Gyula győri mérnökök tervét fogadta el, és rendelte el a terv megvalósítását. A templom alapkőletétele 1990. március 11-én ünnepélyes keretek között Kovács Attila püspök szolgálatával történt. A lelkesedés óriási volt. Az alapok ásásánál annyian voltak, hogy személyenként 40-50 cm jutott. Sokan, nem csak reformátusok jöttek a földmunkákat végezni, téglát, építőanyagot készíteni, hordani. Az építkezés „motorja” Varjasi Jenő, ekkori helyettes gondnok és ebben segítői Lang János mérnök és Juhász Sándor presbiter voltak. ​ 1991 őszére állnak a falak, kész a tetőzet és karácsonykor már ott tartják az istentiszteletet – fűtetlen, vakolatlan, berendezés nélküli templomban. A város vezetése is látva a lelkesedést – igaz, politikai változás is történt – kétmillió forinttal segíti az építkezést és az akkor még létező szabadhegyi termelőszövetkezet fuvarozással, kavics, homok, szállítással segít. 1992. február 2-án – akkoriban Kossuth utcára beköltözött Bittner Ferenc helyére a Szabadhegyi gyülekezetrészbe megválasztják több jelölt közül Horváth Emil Tibor bogyiszlói lelkészt. Természetesen az adakozás a gyülekezetrész tagjaitól tovább folyik, így 1992 nyarán elkészül a belső berendezés és 1992. december 20-án advent IV.vasárnapján csendes templomszentelésre kerül sor Bittner Ferenc és Horváth Emil Tibor szolgálatával. Így kapja a Betlehem nevet a templom, amely a kenyér házát jelenti. ​ 1993 őszére teljesen kész a templom. 1996-ban egy 24 regiszteres, digitális orgonát vásárolnak, amit 2008-ban egy Johannus 3 manuálos hangversenyorgonára cserélnek, illetve új orgonát vásárolnak. A torony különálló építmény, 1999 őszére készül el, mely 22,5 m magas. A nagy harangját, amely 350 kg-os, Pőcze Sarolta adományozta (a kis harang mellé, mely 110 kg súlyú). A templom és torony felszentelése hivatalosan 1999. október 31-én történik meg dr. Márkus Mihály püspök szolgálatával. Így valósult meg a szabadhegyi álom. 2000. november 1-vel Horváth Emil Tibor nyugdíjba ment. 2001. február 18-val kezdi meg szolgálatát a közben lelkipásztori állásra meghívás útján megválasztott lelkész Lentulai Attila, a Pápai Református Egyházmegye esperese. Ezzel egyidőben az Esperesi Hivatal is a József Attila utcai egyházrészbe kerül. A gyülekezetrész 2002-ben rendbe teteti a nagytermet, 2005-6-ban bővítik a parókiát és teljesen felújítják kívül belül. 2011-ben Wass Albertnek, majd Gulyás Lajos ’56-os mártírlelkésznek emlékművet készítettek. ​ A gyülekezet 2014. január 1-vel önállóvá vált. A másik nagy „álma” is így megvalósult. A választói névjegyzékbe több mint 1100 felnőtt egyháztag és családtag van bejegyezve. Évente átlag 45-50 keresztelő van, a temetés 30 körüli. A gyülekezet egyház igazgatási területe az önállósulással is csökkent. Még a ’90-es évek elején a Kossuth utcai egyházrész határát (Bittner) a Szigethy Attila útnál húzták meg, jóval délebbre, mint korábban, majd 2014-ben az önállóvá váláskor a Marcal II. városrészt is Kossuth utca magának kérte. Jelenleg Adyváros, Marcal I., Győrszentiván, Kismegyer, természetesen Szabadhegy alkotja területileg a gyülekezetet. Hitoktatás 11 iskolában folyik, ebből 2 Győrszentivánon van, ahol a római katolikus templomban a hónap első és harmadik vasárnapján református istentisztelet tartatik. ​ A templom látogatottsága jónak mondható, a 270 ülőhelyes templom úgy 70-80%-a megtelik. Nagy ünnepeken több istentiszteletet tartunk. Gyermekfoglalkozás a délelőtti istentisztelettel párhuzamosan van. Nyári táborok, hittanos táborok, kirándulások élénkítik, illetve színesítik a gyülekezeti életet. Diakóniai szolgálatot is végzünk. Erdélyi szórványgyülekezeteket, Magyarigent és Zalatnát támogatjuk. A Holtmarosi és Dunaalmási árvaházakat is évente kétszer segélyezzük pénzzel és természetbeliekben. Bibliaórák tartatnak, Nőszövetség működik. A közösségépítés céljából különböző rendezvényeink vannak. Kerti szeretetvendégség, kiállítások, zenés áhítatok, könyvbemutatók stb. Jelenleg konfirmációra 16 fiatalt készítünk fel. Az elmúlt évben 28 konfirmandus volt, ebből 8 felnőtt. A következő időszakban, május 21-én, a református egység napjára a Felvidéki Nagymegyer és Csilizradvány gyülekezetének tagjait hívtuk meg illetve várjuk őket. Az elmúlt húsvéti első nap délelőtti istentiszteleten 280-300-an vettek úrvacsorát. Jelenleg épp a segéd vagy beosztott lelkész számára vásárolt egy lakást a gyülekezet – mivel hála Istennek a megnövekedett szolgálatok miatt szükség van segédlelkészre. A hitoktatást a második lelkészen kívül egy nyugalmazott lelkész és 3 képesített tanítónő végzi. Mindezekért kérve Urunk áldását, segítségét. Soli Deo Gloria. Egyedül Övé legyen a dicsőség. Lentulai Attila esperes-lelkész Győr, 2017. április 20.